9. fejezet
Hiába volt minden?
De mikor a gyerekek visszaértek, persze Viktor nélkül (mert ő még mindig összetörve ült a földön), észre kellett vegyék, a vonat elment. Szó szerint. Elgurult a sínen.
|
- Na, ez jó, akkor megint földön kell aludjunk.
- Nem kell. A hegyen van egy szuper kis ház. Minden van benne, és még fűtés, és melegvíz is.
- Hurrá, nem is tudom, mikor fürödtem utoljára melegvízben. – mindenki úgy döntött, hogy dacára a Viktoros drámának, visszamennek. Elindultak, de elkezdett esteledni. Úgy döntöttek, gyorsan felmásznak, hogy az éjszakát fönt tölthessék. Dávid titokban örült neki, mert tudta, hogy Viktor nem mozdul el onnan magától, és örült neki, hogy tudja, nem esik baja, mert bár mérges volt rá, azért szerette.
És igaza is volt. A fiú végig ott ücsörgött és a szilánkokat szedegette. Laura nem bírta megállni, hogy bele ne kössön, elvégre a tavalyi eset miatt még mindig nem állt bosszút.
- Ott hagytál egy darabot takarítónő!
- Ha-ha…
Elindultak felfelé, immár mind a tizenketten. Nem kellett fél óra, és már fel értek a házhoz. Tényleg jól be volt rendezve, két emelet volt, mind kettőn fürdőszoba, és hálószobák. Megegyeztek, hogy a lányok mennek föl, a fiúk maradnak lent. Este a lányok aludtak, de a fiúk lent zajongtak. A két Barna, Enyedi, Márkó, Bors, Dávid tévét néztek (mert az is volt) Viktor felkutatta az összes szobát, aztán leült olvasni, Bence pedig kiment a házból. Nem sokkal később feljött a vörös telihold, és Bence vérfarkassá változott, és vonyítva körözött a ház körül. A többiek féltek tőle, mert a vérfarkasok megtámadnak mindenkit. Nagy nehezen kizárták Bencét, aki mindenáron beakart jutni. Mikor már azt hitték, teljes biztonságban vannak, akkor jutott az eszükbe, hogy nem számoltak egy pici problémával: Bodai is vérfarkas volt. Őrülten menekülni kezdtek előle, amire a lányok felébredtek, és lefutottak. Barna éppen támadni készült, de Laura védelmezően eléjük ugrott sárkány alakjában, és kis híján betörte a plafont. De ha még csak az lett volna a legnagyobb baj; felborított egy asztal és egy pár könyvespolcot, és rátaposott egy kanapéra, valamint kidöntötte az egyik ajtót- szerencsére nem a bejáratit. Bodai megijedt és kifutott egy ablakot betörve. A többiek persze úgy gondolták megszabadultak a veszélytől, de ekkor a támadó már Bencével együtt tért vissza. Ekkor már mindenki támadóállásba volt, illetve csak a Barnus pókként, Laura sárkányként, és Viktor vámpírként. A többiek csak bebújtak mögéjük, és várták a folytatást. A másik oldalon csak a két farkas volt, akik vérfarkasként veszélyesek lettek. Bence úgy találta, az ellenség túlerőben van, ezért vonyított egyet, és várta a segítséget. De a segítség nem jött, ezért ketten kezdtek harcolni. Atinának, és Alexának eszébe jutott, hogyha kizárnák a holdfény útját, előbb-utóbb lenyugodnának a fiúk. Meg is tették, de közbe a harc folyt tovább. Laura kénytelen volt megkarmolni Bencét, ha nem akarta, hogy megölje Borsot. Ekkor Bence megsértődött, és fájdalmasan eloldalgott. Közbe Bodai újra normális lett, és akart volna a barátja után indulni, de a gyerekek nem engedték, nehogy megint meghülyüljön. A lányoknak, mire aludni mehettek volna, már nem tudtak. Leültek ők is a fiúkhoz, akik szintén nem tudtak aludni. Újra játszani kezdtek. Ezúttal viszont ruhákkal. Bors farmernadrág, Viktor garbó, Márkó melltartó, Bodai pulóver lett. A lányok is választottak. Atina converze cipő, Laura kesztyű, és Alexa sapka. De mikor ezeket a szavakat kimondták, furcsa módon mindenki azzá változott. Eddigre Aranka néni is megtalálta, hol van Viktor, és oda is ért hozzájuk. Pehhére pont egy diliházba csöppent. Akkor ért oda, amikor Bence megsértődött, és elfutott, de csak akkorra ért a házhoz, amikor mindenki átváltozott ruhává. Nem is vette volna észre őket, ha Márkó nem sikít fel azonnal, mikor Aranka néni belépett. Aranka néni bement, de nem tudta, melyik Viktor. Elkezdett egy varázsigét mormolni, de semmi hatása nem volt. Ekkor már mérges lett, felkapta az egyiket (a farmert), és már készült indulni, amikor a garbó megszólalt:
- Felséges Aranka néni, ő Bors. Én vagyok Viktor. – Azzal Aranka néni a farmert ledobta, felvette őt, és elviharzott. A többiek is pár percen belül visszaváltoztak. Végre egy kicsit tudtak aludni. Reggel Atina, és Alexa ébredtek fel elsőként. Beszélgettek:
- Már nem azért, de örülök, hogy Viktor elment, és folytathatjuk a kiút keresését.
- Igazad van, amikor velünk van, nincs semmi, csak dráma.- helyeselt Alexa. De azt nem tudták, hogy ezt Dávid hallja. Hogy aztán mi történt, azt nem tudom, de talán később kiderül. Szóval a lényeg az, hogy Dávid meghallotta, felpattant, és elviharzott. Elment le a rétre. Odament, ahova a Bodai először vezette őket. De ott nem volt egyedül. Ott talált egy múmiát. Amikor meg akarta ölni, a múmia így szólt:
- Ne ölj meg! Mutatok neked valamit. – Aztán elindult a másik szoba felé. Ott állt egy szerkezet. Dávid addig még soha nem látott ilyet. Egy időgép volt. A múmia elmagyarázta a használatát, aztán csak ennyit szólt:
- Használd bölcsen! Nekem már nincs szükségem rá - és a múmia szertefoszlott. Dávid beült a gépbe és visszament az időbe…
|