Rólam...

A nevem Müller Laura (de szeretem a Rose nevet ezért pl. a neten sokhelyen, így a honlapon is ezt használom), és Bonyhádon élek, Tolna megyében. Itt is születtem, 1998. Július 15-én. 3 Éves koromban költöztünk Hidasra, a közeli faluba, majd 2.-os ként jötem ide vissza. Jelenleg 14 vagyok, és édesanyámmal élek. Testvérem nincs, csak féltestvérem. Bár csak ketten vagyunk a lakásban, pótlásként, mint Hidason, itt is van egy csomó állat.Elsők közt említeném imádott görényeimet, kiket szinte testvér-barátként szeretek Mini az idősebb, ő 5 éves, lánya pedig Manó aki 3 életévében jár. Mini végtelenül nyugodt (kivéve, amikor nem) és barátságos, szelíd állat. Lánya ellenben ezzel egy iszonyat lusta teremtés, ugyanakkor igencsak harapós az idegenekkel - illetbve rajtam kívül mindenkivel - szemben.Legújabb lakónk Árnyék. Mit kell róla tudni? Nagytermetű, fél éves, fekete szürke csíkokkal, és iszonyat rooszcsont macska. Mindezek ellenére őt is eléggé megszerettük, és ő az én kis drága 1öcsikém' [aki imádja rágcsálni a hajamat]. ezenkívül Anyámnak még vannak gekkói, az egyik 2 a másik 1 éves. Az idősebb fiú, a neve Nyific, a fiatalabb pedig Kiscsaj.

Nos igen, nyakunkon a felvételi... Pécsre szeretnék menni, a Művészeti gimibe dráma szakra, másodiknak pedig a Kodály gimibe, olasz szakra. Nos azt hiszem ez seok mindent elárul - részben azt, hogy szeretem az olasz nyelvet, illetve a színjástszást. Ez utóbbit már kiskorom óta csinálom, és kb. három éve járok a világ legjobb színjátszókörébe - nos erről í barátaimmal írtunk egy könyvet is, azt hiszem ennyi elég is róla.

Még néhány szót úgy igazán rólam - tehát ami fontos külsőre, hogy középmagas vagyok, végkony, és hosszú egyenes barna hajú, zöldes-barna szemmel. Eléggé a végletek embere vagyok, tehát remélem elég csak annyit mondanom, hogy komolyság és hülyeség... Nagyon szeretek színészkedni, írni, és rajzolni, amint azt az oldal túlnyomó része mutatja, meg persze olvasni. Az egyetlen sport amit űzök, a lovaglás (Mórágyot ajánlom figyelmükbe az érdeklődőknek), de imádok fára, vagy sziklára mászni, és főzni is. A takarítással furcsamód nem jövök ki jól... 

Kedvenc...

színem: sötét zöld

számom: 6, 12, 26

kajám: rátottHÚÚÚS!!!

filmem: Sok van... főként fantasy

könyvem:           - || -                          - legfőbként a kedvenceim menüben találhatóak...

Na és most egy kicsit másokról is....

Elsősorban édesanyámról írnék, aki nekem nem csak az anya, de a testvér szerepét is betölti. Mivel kevés a korkülönbség (csupán 19 év) sokkal jobban megértjük egymást, így sokkal szorosabb a kapcsolatunk egy szokványos anya-lány kapcsolatnál. A családomon belül akit második legjobban, ha szabad egy családban egyáltalán ilyenről beszélni, a nagyapám. 

A barátaim... Nos, ha nem vesszük túl szigorúan rengeteg barátom van akikben megbízok, de igazán, csak rájuk tudok nyugodt szívvel nagy horderejű titkokat bízni. Egyikük Erika, aki nem hasonlít rám nagyon tulajdosnágaiban, mert csendes és visszahúzódó, de rendkívül gondoskodó és odaadó barát, szerénysége nem ismer határt, és tudja mikor-hogy vidítson fel, és hát... nos hülyeségben ő is a toppon van, mint mindhárman.:) - 2013-as megjegyzés: Nem akartam átírni azt amit az előbb olvastatok, mivel valamikor ténylek így volt, és még most is nagyon szeretem őt, de már eltávolodtunk egymástól, a kapcsolatunk jóformán megszakadt.

Atina más eset. Elég nagy egoista, ugyanakkor nagyon nagy szíve van. Bár sokban különbözünk, s ez némi vitához vezet, de hozzá mindig fordulhatok ha baj van - és ha néha ölre is megyünk, túl huzamos ideig egyiküknk sem bírja ki, hogy ki ne béküljön. Na persze ennek a veszekedős korszaknak már rég vége. Ő az aki kettőnk helyett is kimondja, amit mi nem merünk, mert félünk mások véleményétől...

Aztán ott van Bianka, avagy Fereenc az ötödiiik az Potter családból, aki régen nő volt, de olyan nő... Nem, ne engem nézzetek hülyének, ezt ő szokta mondani, és alkalmanként tényleg Ferencnek hívjuk. Ő az egyik legidiótább közülünk, tökéletesen megtudja játszani a fejét, és mindig feldobja a dolgokat. Őt ismerem legrégebb óta.

Adri. Azt hiszem, az ő jellemzésére elég ez az egy szó. Hiába próbálnám meg, azt hiszem nem tudnám nektek pontosan leírni ezt a furcsa jelenséget, pardon embert... Ha összekombináljátok a leghülyébb dolgot ami eszetekbe jut, egy lánnyal, aki mindenen röhög, kólát köp az orrából, villák törnek a seggébe, hülye hangon kiáltozza, hogy kecseg, seggbekúrósmaki, kinyaltseggúpávián és... Nem, tényleg nem tudnátok elképzelni.