1.fejezet:

Isten hozott!

 

 

       világ sötétbe borult. Csak a csillagok keringtek körbe, mint ezer kis csillámszem a végtelenségben. Egy hullócsillag szelte át az eget. Ekkor minden összerezzent, mintha csak földrengés tört volna ki.

Feina kinyitotta a szemét.

 - Jó reggelt álomszuszék!- köszönt rá Seela. Feina  fölült az ágyban, és körül tekintett. Méz-színű haja napfényként omlott a vállára. A szoba a reggeli napfénytől úgy sziporkázott, mint egy rózsa. Nyújtózott egy nagyot, és megrebegtette szárnyait.

Mellette Seela állt, barna haját összefogta, piros ruháját viselte, melyet ezüstös-kacsos minták díszítettek. Most türelmetlenül összefonta a karját, és topogott a lábával.

 - Még olyan korán van! - Feina megdörgölte a szemét. Valóban; a Nap nemrég bukkanhatott csak föl a magas fenyőfák fölött.

 - A nővéred hívatott. Valami érdekes dolog történik Froune barlangjánál. Az biztos, hogy a palota lakói mind odalátogattak. Jannara és Nimsay már ott van!- mondta Seela és már ki is viharzott a szobából. Feina összeszedte magát és utána ment. Kedvenc ciklámen tündér ruháját viselte, amit fekete vonalak díszítettek.

A barlang előtt gyűlt össze a palotában szolgálók többsége. Mikor beértek, Eyela, a fiatal de tekintélyt parancsoló tekintetű, hosszú göndör barna hajú, zöld szemű királynő várta már őket. Parancsoló tekintetével végig pásztázta húgát, és barátait, majd Froune-hoz vezette őket. Froune idősebb, bár öregnek épp nem nevezhető sárkány volt. Feje háromszor-négyszer akkora mint egy elf széttárt szárnyal. Szárnyának fesztávolsága elérte a száz yardot. Gigászi testének ellenére alakja és mozgása kecses volt - persze nem csak méretei miatt tisztelte mindenki, hisz ehhez a nagysághoz igencsak tekintélyes kort kellet megérni, de életének ezer éve is még csak ifjú hölgy volt az asszonyhoz képest.

A hatalmas sárkány felemelte a fejét, és nyaka alatt egy kis fehér tojás feküdt.

- Ó! Froune, gratulálok. Megnézhetem közelebbről? – kérdezte Feina, és máris a tojás mellet állt.

- Hát persze! – felelte Froune, a szokásos kísérteties hangon amitől mindenki hátán végig futott a hideg. Feina észrevette a tojás alján keringő csíkokat, és hogy milyen hideg.

- Zöld lesz a színe, és ha jól érzem, nőstény – állapította meg. A sárkányoknál a nőstények mindig hidegebbek voltak, mint a hímek. De Froune természetesen tökéletesen tisztában volt azzal hogy leány lesz - inkább csak hagyta, had jelentse be ezt a hercegnő maga.

 

Az öt tündér egy nagy, fehér vándorkő tömbön ült, és a csillagokat számolták. Ezen a helyen gyakran összegyűltek együtt, hogy átbeszéljék a napi események sorozatát. Ám mióta édesanyjuk eltűnt, vagyis talán nyolc éve Eyela egyre több ilyen alkalmat kihagyott - Bár ők még mind nagyon fiatalok voltak az elfek mércéihez képest, akik több száz évig élnek - mivel egyre elfoglaltabbá vált. Most a kivétel erősítésének érdekében eljött.

 - 569-mondta Nimsay.

 - Tegnap csak 482 volt látható. Ma tisztább az ég - jegyezte meg Jannara. Hangos surrogás következett, majd nagy szél taszította meg őket hátulról.

 - Szerintetek hogy nevezzem el a kicsit?- szólalt meg egy hang a hátuk mögött. Froune lassan sétált feléjük, egyik mancsában tartva a tojást.

 - Szerintem… - kezdte Seela.

 - Legyen Temara! – mondta határozottan Eyela.

 - Az azt jelenti, smaragd- ezután húga megsimogatta a tojást. Azon gondolkodott, hogy rövid életének tizenhat éve alatt a sárkán nem találkozott más fajtársával - hogy rakhatott most tojást. Majd eszébe jutott, amint egyszer azt olvasta, azért is van Kelittán egyre kevesebb tojás, mert nagyon hosszú idő míg a tojások kifejlődnek, ez akár évtizedekbe is telhet - ezzel tökéletesen ellentétben állt az, hogy miután az anya lerakta a tojást, pár nap alatt akár ki is kelhet. Jó esetben egy hét alatt.

 - Bármelyik pillanatban előbújhat – dünnyögte a sárkány. - Jobb ha visszaviszem – Froune csapott egyet a szárnyaival és elrepült.